Fogyókúra iskola
Amit azoknak, akik fogyókúrázni akarnak, a fogyókúra program megkezdése előtt tudni kell, ha azt akarják, hogy a fogyókúra programjuk sikeres legyen
Mennyi energíára van szüksége az emberi szervezetnek?
Az elhízás a fejlett országokban az
a népbetegség, amely a legtöbb halálos áldozatot követeli, szövődményeivel.
Lefogyni nem csak annak kell, aki, szebb akar lenni. Jó volna, ha minél több
ember tudná a testsúlyát az egészségesnek számító testsúlyra csökkenteni,
vagyis ha minél több ember venne részt sikeres fogyókúra programban.
A nők általában nyíltan beszélnek a
fogyókúráról, arról, hogy le akarnak fogyni. Ezzel szemben a férfiak a
leggyakrabban nem fogadják el a fogyókúra szükségességét. Azt mondogatják,
minek fogynának le, ha ők így is jól érzik magukat. Pedig a fogyókúrára nem
(csak) a szebb külalak miatt, hanem az egészség megőrzése miatt lenne szükség.
A statisztikusok szerint minden
ember megpróbált már legalább egyszer lefogyni az élete során. Sikertelenül. A
saját érdekében jó tenné minden, cseppet is túlsúlyos ember, hogy tegyen még
egy próbálkozást és igyekezzen csökkenteni a testsúlyát.
A fogyókúra az a téma, amely a
legtöbbet foglalkoztatja az embereket. Szinte nincs is újság, amiben ne jelenne
meg szinte rendszeresen valamilyen fogyókúra recept. Magam sem tudom, hogy az
emberek miért bíznak ezekben a receptekben. Lehetetlen, hogy egy ilyen recept
az újság valamennyi olvasójának megfeleljen, hisz minden ember egyedi, annyira
különböző.
Hasonló a helyzet azokkal a
receptekkel is, amelyeket barátnők, ismerősök osztanak meg egymás között. Az a
fogyókúra program, ami az ismerősödnek jó volt, az nem biztos, hogy neked is
segít a fogyásban. Mások a szokásaitok, van aki többet mozog, más ételeket esztek, mások a szervezetetek igényei. Ez helyett célszerűbb volna megtanulni
az elhízással, illetve a fogyókúra programokkal kapcsolatos alapismereteket és
ez alapján minden ember összeállíthatná a neki legjobban megfelelő fogyókúra
programot.
A jó fogyókúra program
meghatározásához elsősorban azt kell megállapítani, hogy az emberi szervezetnek
mennyi energiára van szüksége. Ha ugyanennyi energiát biztosítunk folyamatosan,
a testsúly nem változik, vagy csak alig ingadozik. Ha energiatöbbletet viszünk be
a szervezetünkbe, azt a szervezet természetesen elraktározza. Ez a raktározási
folyamat a zsírpárnák keletkezése és az elhízás.
Ha valamennyire csökkentjük a bevitt
energia mennyiségét, a szervezet a hiányt elkezdi a saját tartalékából pótolni
és megkezdődik a fogyás.
Tudni kell azonban, hogy a szervezet
nem reagál azonnal. Az energiacsökkentés kezdetén ezt csak véletlen, átmeneti
állapotnak tekinti és úgy biztosítja a többlet energiát, hogy az alig észrevehető
fogyászt eredményez. Az olyan eredmények, amelyeket már a mérleg is kimutat és a
ruhaméreteken is kezd meglátszani, 10-14 nap után kezdődnek.
Persze van olyan fogyókúra program
is, amely azt ígéri, hogy egy hét alatt lefogysz x kilogrammot. Megtörténhet. De
ez nem megfelelő és ami még ennél is fontosabb, nem egészséges fogyás. Az
emberi szervezet 70 százaléka vízből áll. Ha kevesebb folyadék bevitelével,
vagy vízhajtóval csökkentjük ezt a vízmennyiséget, gyors fogyást
tapasztalhatunk, hisz csak 10 százalékos csökkenés is már 5-10 kilógramos fogyást
eredményez. Két dolgot azonban tudnunk kell: Az ilyen, főleg vízhajtókra alapozott
fogyókúra program az egészség kárára megy és körülbelül ez a 10 százalékos
csökkenés az, amit a szervezet egészségkárosodás nélkül el tud viselni, rövid
időre. Az ilyen fogyókúra program után az emberek nagyon gyorsan visszanyerik
eredeti súlyukat, sőt gyakran még kövérebbek lesznek, mint amilyenek a
fogyókúra előtt voltak. Ugyanis a szervezet nem akar megbetegedni és nagyon
hamar igyekszik pótolni a hiányzó vízmennyiséget, vagyis visszahízik az ember.
Személy szerint azt ajánlom, kerüljük az ilyen rövid fogyókúra programokat,
mert az még egy fajta sokkos állapotot is előidéz a szervezet számára. Inkább a
hosszabb, tartós egyensúly helyreállítására törekedjünk, mert az így leadott
kilogrammok után a szervezet sokkal könnyebben meg tudja tartan az új, kisebb
testsúlyát.
A szervezet energiaszükséglete függ
az életkortól, magasságtól, testtömegtől, a
külső hőmérséklettől és természetesen a munkavégzés során keletkezett
energiaveszteségtől, genetikai tényezőktől, betegségtől. Két dolgot mégis
érdemes tudni:
1. Az idősebb emberek energiacseréje lelassul, ezért kevesebb energiára van szükségük.
2. A nőknek alacsonyabb az energiaszükségletük, mint a férfiaknak. Természetesen ez alapesetre vonatkozik, mert a terhes nők energiaszükséglete megnövekszik.
Az emberi táplálék négy összetevőből
áll, nem számítva a vitaminokat, ásványi sókat és a kis mennyiségben a
szervezetbe juttatott anyagokat. De azt soha ne felejtsük el, hogy
energiamennyisége még az orvosságos tablettának is van, még ha kis mértékű is.
A négy fő táplálékforrás energiaértéke a következő:
1 gram
fehérje – 4,1 kilokalória energia
1 gram zsír
– 9,3 kilokalória
1 gram
szénhidrát – 4,1 kilokalória
1 gram alkohol
7,2 kilokalória.
Láthatjuk tehát, hogy téves az a
nézet, hogy az elhízásért a szénhidrát fogyasztása a felelős, hisz ugyanannyi
energiát tartalmaz, mind a fehérje. Fontos tudni, hogy a szervezetnek a fehérjére
elsősorban a sejtépítésre van szüksége, a szénhidrátokra a működéshez és
munkához. Bármelyik kiiktatása az étkezésből hibás lépés. Az alkoholt és a
zsírt viszont érdemes a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni a fogyókúra
program során. És itt ne felejtsük el, hogy alkohol, illetve zsír nem csak
egyedül mint önálló élelmiszer található meg a táplálkozásunkban, hanem sok más élelmiszerben
is megtalálható. Így például zsír van a vajban, margarinban, tejben,
süteményekben, sajtban, tojásban, húsféleségekben, felvágottakban, dióban,
tökmagban, és sok más növényben is.
Egy egészséges, 70 kilogrammos ember
napi szükséglete, amennyiben könnyű testi munkát végez, nem végez rekreációs
tornát, 2200-2400 kilokalória. Ha közepes nehéz munkát végez, 2500-2700 kilokalóriára
van szükége, míg ha nehéz fizikai munkát végez 3000-4000 kilokalóriát is
felhasznál a szervezete.
Manapság az emberek nagy többsége
ennyi (3000-4000) kalóriát fogyaszt, ugyanakkor az emberek 80 százaléka csak
közepesen nehéz munkát végez és időnként végez testformáló vagy rekreációs
gyakorlatokat. Tehát 2000-2500 kilokalória is elég volna naponta.
Ha valaki fogyni akar, ezt a
kalóriamennyiséget kell 10-15 százalékkal csökkentenie és hosszabb ideig, 30-90
napig ezen a szinten tartan. A fogyáshoz nagymértékben hozzásegít, ha kiiktatja
a napi étrendjéből azokat az ételeket, amelyek feleslegesen plusz energiát
visznek be a szervezetbe: alkoholos italok, édességek, tea, kávé, ízesített
ásványvíz, mesterséges gyümölcslevek, energiaitalok.
A legmegfelelőbb, ha az ember a
szervezete számára szükséges energiamennyiség 15 százalékát fehérjékből, 30
százalékát zsírból, 55 százalékát pedig szénhidrátokból állítja össze. A
testépítők a leggyakrabban emelik a fehérjék mennyiségét és csökkentik a
szénhidrátok és a zsír mennyiségét. A szakemberek azt ajánlják, hogy a
betegségből felépülők, vagy azok, akik hosszabb ideig meg akarják őrizni a
fiatalságukat, hasonlóan cselekedjenek. Azt azonban tudni kell, hogy a fehérje
lebontása megterheli a szervezetet, ezért semmiképpen sem ajánlott a
fehérjemennyiséget 25 százalék fölé emelni, mert azzal éppen ellenkező hatást
érnek el. A fehérje megemésztése túlságosan megterheli a szervezetet és ezzel,
noha lényegesen több sejtépítő anyagot juttatnak a szervezetbe, hozzájárulnak
az egyes szervek és az egész szervezet öregedési folyamatának felgyorsításához.
A jó fogyókúra program
összeállításához azt is tudni kell, hogy egyes ételek melyik tápanyagból
mennyit tartalmaznak, illetve, hogy melyik tápláléknak mennyi az energiaértéke.
Legtöbb fehérje a sovány marha, disznó
és baromfihúsban, babban és szójában van. 100 gram sovány disznó és marhahús
22 gram fehérjét tartalmaz, zsírt 2 grammot, míg szénhidrát csak nyomokban
fedezhető fel bennük. A tápértékük viszont 114-115 kilokalória. A baromfihús
100 grammból 20 gram fehérjét és 6 gram zsírt tartalmaz, de az energiaértéke
lányegesen magasabb: 137 kilokalória. Téves tehát ha a fogyókúrázók a fogyókúra
program alatt kerülik a marha és disznóhúst és inkább baromfihúst fogyasztanak.
Persze ez az arány egészen más, ha zsíros húst számolunk. A szója esetében az
összetétel nagymértékben függ a feldolgozástól.
Jó fehérjeforrás a hal is. 100 grammban 18 százalék fehérje és csak 2 százalék zsír van, de a tápértéke csak 96 kilokalória. Vigyáznunk kell azonban a tenyésztett halak esetében, mert azoknak sokkal zsírosabb a húsa és az energiaértéke is magasabb. Jelentős fehérjeforrás még a bab, amely 100 gram esetében 21 gram fehérjét biztosít, de a zsírtartalma csak 2 százalék. Ugyanakkor nagyon magas az energiatartalma: 301 kilokalória (a bab egyébként jó szánhidrát forrás is: 100 grammból 48 gramm a szénhidrát). Csínján kell vele bánni. Csakúgy mint a sajtokkal, amelyek átlagban 21 gramm fehérjét biztosítanak 100 grammonként, de az energiaértékük 334 kilokalória.
Ami a fehérjetartalmat illeti, még
egy tévedés van, ez pedig a tojás. 100 gram tojás csak 13 gram fehérjét
tartalmaz (az emberek sokkal többre gondolnak!), a zsírtartalma 11 gram, és valamennyi
szénhidrátot is tartalmaz, de az energiaértéke elég magas, 167 kilokalória.
A legtöbb zsír a zsírban van. Utána
a vaj következik. 100 grammban 83 gram a zsír, 1 gram a fehérje és 1 gram a
szénhidrát. Hasonló a helyzet a margarinnal is, de az csak 80 százalék zsírt
tartalmaz és ezek egy része is úgynevezett telítetlen zsírsav, aminek az egészségvédelemben
van jelentős szerepe. A vaj energiaértéke 773, a margariné pedig 746 kilokalória.
Ha odafigyelünk a margarin zsírtartalmára, akkor az sokkal jobb megoldás, mint
a vaj, ugyanis ma már gyártanak alacsony zsírtartalmú margarint is. Hasonlóan a
sajtok esetében is kereshetjük az alacsony zsírtartalmú sajtokat.
A szénhidrátok esetében az első
helyen a cukor van. 100 százalékban szénhidrát. De cukor megtalálható nagyon
sok más élelmiszerben: édességekben, gyümölcsökben. A kenyér a másik jelentős
szénhidrátforrásunk: 100 grammból 80 gram a szénhidrát, de az energiatartalma
csak 254 kilokalória a cukor 348 kilokalóriájával szemben. A szénhidrát
források közt meg kell még említeni a rizst, amely 100 grammból 78 gram
szénhidrátot tartalmaz, de az energiatartalma 399 kilokalória. Persze ez a
száraz rizsre vonatkozik. A főtt rizs energia tartalma és szénhidrát tartalma
főzéssel nem változik, mert csak vizet vesz fel a termék.
A szénhidrátokkal kapcsolatban a
burgonyáról vannak az embereknek téves nézeteik. 100 gram burgonya csak 15 gram
szénhidrátot tartalmaz és energiatartalma is csak 70 kilokalória. Ezek az
adatok a héjában főt burgonyára vonatkoznak. Ezzel szemben a mézről el kell
mondani, hogy nagyon magas az energiatartalma, 302 kilokalória.
Mit együnk, ha fogyni akarunk?
A fogyókúra összeállításakor arra
törekedjünk, hogy a tápanyagban 20 százalék körül legyen a fehérjetartalom, a
zsír 30, a szénhidrát 50 százalék körül legyen. Ugyanakkor az energiatartalom
140-15 százalékkal legyen alacsonyabb, mint amennyire a szervezetünknek
szüksége volna. A fehérjét főleg sovány húsokból biztosítsuk. Kerüljük a babot
és babféléket mint fehérjeforrást és tojást is csak kiegészítőnek használjuk.
A zsírokat zsírból, olajból és telítetlen zsírokból álló
margarinból biztosítsuk. Jó megoldás kisebb mértékben a sajtevés, ami
megközelítőleg ugyanannyi fehérjét tartalmaz, mint zsírt. Nassolásnál kerüljük a
zsíros és nagy tápértékű magvakat. Helyette inkább a szárított (nem túl édes)
gyümölcsök és a pufasztott, nem édesített rizs lehet a megoldás.
A szükséges mennyiségű szénhidrátot
a kenyérből, rizsből szerezzük be. Köretnek a krumpli is jól használható, de
vigyázni kell vele, mert a sült krumpli túl sok zsírt tartalmaz. Egyébként
ugyanez elmondható a hagyományos módon panírozott élelmiszerekről is. Az sem
sokkal job, ha a prézli, kenyérmorzsa helyett magvakat használunk a
panírozáshoz. A legjobb a klasszikus megoldás (ha csak nem valami
ételkülönlegességről van szó) és a zsírban, vagy olajban való sütés helyett a
lerniben zsír és olaj nélkül (sütőpapíron), vagy meleg levegő forgató sütőben
készítjük el.
A fogyókúrázók számára
mindenféleképpen a nem édes gyümölcsök fogyasztása a legjobb. Ezekre a
vitaminszükséglet biztosítása miatt van szükségünk. Jó a narancs, alma, erdei
gyümölcsök, szőlő. A főzelékfélék közül a sárgarépa, zöldségfajták, paradicsom
a legjobb.